Fóti Tájház
A Fóti Települési Értéktár Bizottság áldozatos munkájának köszönhetően, oly sok próbálkozás után, megvalósult egy harmincéves álom és Fót városának lett egy tájháza, melyre mindenki büszke lehet.
Fót Város Önkormányzata a Petőfi utca 6. szám alatti épületegyüttest azzal a céllal vásárolta meg, hogy tájházként működhessen.
A Fóti Tájház épületeit 2020. október 9-én avatták fel ünnepélyes keretek között. Ekkor a kisház került berendezésre és bemutatásra, melyet 2022-ben követett a gazdaház újabb kiállító terekkel történő bővítése.
A kisházban egy tisztaszoba, konyha, kamra látható, míg a gazdaházban egy fóti lakodalmi szokásokat és gyöngyös koszorúkat bemutató kiállítótér, egy polgári szoba és két időszaki kiállításoknak helyet adó terem. Az épület alkalmas a paraszti világ bemutatására, hatalmas kertje hagyományőrző rendezvények helyszínéül szolgál. Tekintsünk vissza a múltba, elevenítsük fel a ház történetét.
Ez a földterület már a Habsburg Birodalom 1883-as kataszteri térképén is szerepel. Szabálytalan formája megegyezik a jelenlegi telekkiosztással: az L alakhoz hasonlító terület az utcafrontra nézve keskenyebb, melyen egy nagyobb épület is megfigyelhető. A telek központi fekvése tehetősebb paraszti családra enged következtetni, de nincsenek pontos adataink az akkori tulajdonosokról.
Első ismert lakói a Pálinkás Sziráki család tagjai voltak, akik 1926 körül kezdték kialakítani saját életterüket. Először a szoba-konyha-kamra felosztású kisebbik ház készülhetett el, alatta egy pince kapott helyet. A régi ház helyére csak ezután építhették fel a gazdaházat.
Mindkét épület utca felőli homlokzata egységesen két ablakkal tagolt. A gazdaház helyiségei soros elrendezésűek. A ház rövid végével fordul az utcafront felé, bejáratai a hosszú udvari homlokzat felől nyílnak. Elrendezése a klasszikus paraszti lakóterek felosztását követi: tisztaszoba, konyha, lakószoba, külön bejárattal az istálló. Az udvar felőli oldalon egy hosszú tornác vezet végig. Fóton inkább gangnak nevezték, melynek jellemzője, hogy külön utcai bejárattal, kiskapuval rendelkezik.
A nyeregtetős házak falai – a Somlyó-hegyen bányászott – zöldkőből készültek.
1987-ben tulajdonos váltásra került sor, a házon csak kevés átalakítást végeztek, így részben megmaradt az épületek eredeti formája. A falakat fehérre meszelték, a nyílászárókat barnára festették. A díszítetlen deszkákból álló kerítést hangulatos, stilizált tulipánokban végződő deszkakerítésre cserélték. A keskeny gangon eredetileg négy vakolatlan téglaoszlop állt, ezeket elbontották, ugyanis tartófunkciójuk nem volt. A lakótereket a kornak megfelelően komfortosabbá tették.
A Fóti Települési Értéktár Bizottság áldozatos munkájának köszönhetően, oly sok próbálkozás után, megvalósult egy harmincéves álom és Fót városának lett egy tájháza, melyre mindenki büszke lehet.
Helytörténeti gyűjtemény
A Fóti Települési Értéktár Bizottság által felkutatott tárgyanyag alkotja a helytörténeti gyűjteményt, melynek alapja két nagyobb hagyatékból alakult ki: Csáder Dezsőné és Hódiné Bodor Ilona elhivatott lokálpatrióták számos fóti vonatkozású emléket gyűjtöttek.
Jelenleg is folyik a gyűjtemény gyarapítása, hiszen az évek során számtalan régi fóti család adományozott különböző bútorokat, eszközöket, használati tárgyakat, népviseleteket, fényképeket és dokumentumokat.
A helytörténeti gyűjtemény egy része a Fóti Tájházban került elhelyezésre, továbbá három raktárhelyiségben. Több ezer darabból álló digitális fényképgyűjteménye folyamatosan gyarapodik.
A gyűjtemény kiemelkedő darabjai a berámázott fóti gyöngyös koszorúk, melyek 1883-1950 között, időrendben elhelyezve mutatják be ennek a különleges fejdísznek a változásait, mely külön lakodalmas szobában látható. A harminc darab különböző díszítésű gyöngyös koszorú egyedülálló gyűjtemény az országban.
A helytörténeti gyűjtemény kiemelkedő darabjai a fóti népviseletek, melyben megtalálhatók a férfi, női hétköznapi- és ünnepi ruhák különlegesebb darabjai. Többségüket fóti asszonyok készítették. A női viselet egyedibb darabjai: a hímzett réklik, monogrammal ellátott dörgölt kötények, alsószoknyák, felsőszoknyák, csipkekötények, hímzett nyakrakendők, bimbós cipők, magasszárú ringlis cipők.
A kevés férfi viselet közül érdemes kiemelni azt az 1900-as évek környékén készült zsinóros posztókabátot, mely egy helyi szabó, Elek Tóth Kálmán munkája.
Több darabból álló fóti népviseletes babagyűjteménnyel is büszkélkedhetünk, melyet Dudás Andrásné Ilonka hagyományőrző készített, illetve Bodor Ilona és Kovács Istvánné sz. Domján Julianna hagyatékából származnak.
A gyűjtemény textíliái is jelentősek. Különböző korból származó terítők, függönyök és más kézimunkák is megtalálhatók.
A bútorok a paraszti és polgári kultúra mindennapjait hivatottak bemutatni, nagy részük a Fóti Tájházban került elhelyezésre.
A tisztaszoba ékessége a vetett ágy, a tulipános láda, sublót, az ónémet asztal a virágmintás székekkel.
A konyhában a kredencek, asztalok, székek idézik fel az egykori paraszti lakótér hangulatát. A paraszti élet mindennapjaihoz kapcsolódó szerszámok, konyhai felszerelések és eszközök is szép számmal megtalálhatók a gyűjteményben. A kamrában a stelázsikon üvegek, kancsók, sziták és más használati eszközök sorakoznak.
Különböző korból származó változatos formájú és használatukban is eltérő kerámiákkal rendelkezik a gyűjtemény. A mázas és festetlen köcsögök, csuprok, virágmintás tányérok, korsók, vázák, fazekak, szilkék, cserépedények hangulatfestő elemként helyet kaptak a konyhában a grádicson és a kredencekben.
Kiemelkedő bögregyűjteménnyel is büszkélkedhetünk, melyek legszebb darabjai a tisztaszoba sublótján és a konyhában találhatók. A változatos formájú virágmintákkal és emlék feliratokkal díszített bögrék főként a Zsolnay porcelángyárban készültek.
A polgári szoba különleges darabja a XIX. század végi ónémet tálalószekrény, mely Kisalag Törő-villájának megmaradt emléke.
A sezlony, polgári sublót, ónémet asztal a hozzá tartózó székekkel szintén a polgári miliőt hivatott felidézni.
Az évek során változatos formájú üvegekkel is gyarapodott a gyűjtemény.
- ballon üvegek: nagyméretű palacküvegek. A mindig zömök, hengeres testű, szűk, egyenes nyakú ballonok fehér és zöld színű üvegből készültek. Bor, pálinka vagy ecet tárolására egyaránt használták őket. Az üvegpecséteken a ballonok űrmértékét jelölték meg. Sohasem díszítették festéssel vagy gravírozással. Ellenben vesszővel befonva demizsonként is használták a kisebb méretűeket
- boros és likőrős üvegek: a legjellemzőbb tárolóedény típus a palack, melynek formája csak kis mértékben változott az évek során. Igény szerint tulajdonjegyes üvegpecsétekkel látták el, amelyek a nyomdatechnikai fejlődés következtében megjelent boros címkékig egyfajta védjegynek is tekinthetők. A palacküvegekben tároltak ecetet, gyógyszert, de még szenteltvizet is. A butéliák vagy régiesebb kifejezéssel, butellák a palacküvegek közé sorolhatók. Az elnevezés tulajdonképpen finom bor tárolására szolgáló palackot jelölt.
- tejesüvegek: többféle méretű, változatos formájú, átlátszó üvegek, melyek közül kiemelkednek a Károlyi László fóti uradalma teljes tej felirattal és Karvalyos címerrel ellátott tejesüvegek.
- szódásüvegek: néhány egészen különleges fóti vonatkozású darabbal gazdagodott az elmúlt időszakban a gyűjtemény, ugyanis helyi szikvízgyárosok (Ethl Ferenc, Beszteri László) is jelen voltak a település történetében a XX. század első felétől kezdve.
A Fóti helytörténeti gyűjtemény különleges darabjai méltón mutatják be a település történetét, illetve a fóti paraszti-, polgári társadalom egykori mindennapjait.